Építész

Az építész feladata a megrendelő igényeinek, az esztétikumnak, a funkcionalitásnak, a szakmai és jogi szabályozásoknak, a gazdaságossági elvárásoknak, a megvalósíthatóságnak, akadálymentességnek, stb. megfelelő épített környezet tervezése, létrehozása. Az építész a megfelelő iskolai végzettség birtokában akár település- és területrendezési projektek építészeti feladatait is elláthatja. Vállalhat a tervezésen kívül épületfelújítási, műemlékvédelmi feladatokat, valamint az építkezés irányítását és ellenőrzését is.
Természetesen az építész elsődlegesen házakat tervez, de a szakmai tudásából adódóan régi épületek átépítésében, tetőtér beépítésben, melléképület építésében is építészhez kell fordulnunk. Segíthet a telekválasztásban és az építész dolga az építési engedély beszerzése is. Az építész ismeri a beépítési előírásokat, hatósági szabályokat. Ha kell az építész kiviteli tervet is készít. A kiviteli terv az építési engedély alapján készül, de annál részletesebben kidolgozott, kiegészítő munkarészeket tartalmazó tervdokumentáció, mely alapján a kivitelezők szakszerűen, pontosabban, átláthatóbban és költséghatékonyabban tudják végezni feladatukat, és ami alapján könnyebben kérhetünk árajánlatokat a különböző szakemberektől.
Magyarországon több intézményben szerezhetünk építész diplomát: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Győr, Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Nyugat Magyarországi Egyetem. Előbbieken okleveles építészmérnökként, míg utóbbi két intézményben építő művészként végezhetnek a diákok.
Tervezési (aláírási) jogkörrel viszont csak a Magyar Építész Kamara által bejegyzett és folyamatos tagsággal rendelkező természetes személyek rendelkezhetnek. Ennek megszerzéséhez szigorú szakmai és jogi szabályozásoknak kell megfeleljen az adott építész.

Az építész munkájának folyamata:

- először is az építész felméri a megrendelő igényeit. Megbeszélik az elképzelt ház méretét, stílusát, a szintek és a szobák számát. Egyeztetik, hogy mely szobát a család mely tagja fogja használni, melyikhez kapcsolódjon fürdőszoba, legyen-e kamra, gardróbszoba, van-e valamilyen különleges helyiség igény (pl. jógaszoba, varró- vagy hobbi helyiség, mozi szoba, stb). Természetes egyeztetésre kerül az építkezésre szánt összeg is.
- mindezek az információk, és a helyi valamint országos építési előírások figyelembe vételével az építész elkészíti az elsődleges vázlatterveket. Így az építető már képet kaphat a ház vagy épület tömegéről, stílusáról, a telken való elhelyezkedéséről és beosztásról. Ezeket a vázlatokat, azután addig finomítják, amíg elkészül egy olyan változat, ami alapján az építész tovább tud lépni és elkezdheti az építési engedélyezési tervdokumentció készítését.
- ennek a végleges tervdokumentációnak a birtokában kerül benyújtásra az építési engedély terv a területileg illetékes építésügyi hatósághoz engedélyeztetésre.
- miután az építési engedély elfogadásra kerül és jogerőre emelkedik, elkezdődik az építkezés, illetve bontás.

Hogyan válasszunk építészt:

Természetesen minden tervezői jogkörrel rendelkező építész tud házat tervezni, csak nem mindegy, hogy milyet és hogy mennyire tudunk együttműködni az építésszel. Egy ház tervezése bizalmi feladat, nem csak az anyagiak miatt kell jó építészt találnunk, hanem arra is gondolnunk kell, hogy ez a ház akár évtizedekig is így fog állni. Ha olyan házat építtetünk, ami most divat, 10-20-30 év múlva már a külső megjelenése miatt is kevesebbet fog érni a házunk, pedig a házunk a legértékesebb vagyontárgyunk.
Előfordulhat, hogy az építész a saját kreativitásának megvalósulásának tekinti a házat és figyelmen kívül hagyja a lakók igényeit, elképzeléseit és legrosszabb esetben a megrendelő költségvetését. Ne szorítsuk korlátok közzé persze az építész munkáját, mert a tapasztalataiból és a szakmai tudásából adódóan neki jobb ötletei lesznek, de próbáljuk megteremteni a kellő egyensúlyt.
Néhány építész elköveti azt a hibát, hogy a ház kívülről gyönyörű, van koncepciója, belül viszont berendezhetetlen, élhetetlen. Pedig a ház van értünk és nem fordítva.
A másik véglet sem szerencsés, ha az építész nem rendelkezik kellő kreativitással vagy nem elég elhivatott a házunk iránt és egy "sablon" háztervet kapunk végeredményként, amely pont úgy néz ki, mint az összes korábbi munkája vagy az utca összes többi háza. Gondoljunk csak bele, hogy amikor majd el akarjuk adni a házunkat, sokkal könnyebben és sokkal többért fogjuk tudni eladni a házunk, ha egy kicsit egyedi és időtálló designt képvisel, mint ha pont olyan, mint az "eladási versenyben" résztvevő többi ház. Felelőtlen pénzkidobás egy sablon házra költeni.
További probléma, ha az építész nem alkot "kreatív" tereket, nem lesz térélményünk a házba lépve. Sokszor látni olyan alaprajzot, ami mintha egy panellakás alaprajzának a nagyított változata lenne. Ezt még a tulajdonos fokozza azzal, hogy nem bíz meg belsőépítészt vagy lakberendezőt és olyan szobákat hoz létre, ahol a bútorok csak el vannak szórva a fal mentén körben.
A lényeg tehát, hogy kérjünk több építésztől árajánlatot, nézzünk meg több referencia munkát az adott építésztől. Próbáljunk meg akár a korábbi ügyfelei közül kapcsolatba kerülni valakivel, aki elmondja az építésszel kapcsolatos tapasztalatait. Az építésznek tehát az a feladata, hogy az elképzeléseinket összeegyeztesse a jogszabályok alkotta keretekkel, és az építkezésre szánt költségvetésünkkel is.

Az építész munkadíja:

A Magyar Építész Kamara ajánlása szerint a teljes költség 2-4 százaléka a tervezői díj. A sztár építészek természetesen ettől többet is elkérnek, de kaphatunk kedvezőbb ajánlatot is. Mindez függ a tervezői szolgáltatások körétől és a vállalt határidőtől is. Mindenképpen tisztázzuk előre, hogy mit tartalmaz pontosan az adott építész munkadíja.